Ennek részeként megnyílik majd az a Trianon-kiállítás, amely bemutatja a békediktátum és az ahhoz vezető út részleteit, következményeit, a magyarság egységét. A tárlaton természetesen Csepel múltja is vissza fog köszöni, hiszen Trianon ‒ túl azon, hogy az emberek lelkére rányomta bélyegét ‒, a települések életét szintén befolyásolta. Ezekből a helyi vonatkozásokból lássunk most néhányat. A világháború elvesztése Az első világháborúban sok csepeli harcolt és halt hősi halált, a legtöbben azonban a gyárban dolgoztak, hogy az önthesse a muníciót a csataterekre. Tisza István miniszterelnök az elveszített háború kapcsán találóan jegyezte meg: "Csak két dolog vált be: fiaink hősiessége és Weiss Manfréd teljesítőképessége. " Harc a megszállók ellen A fegyverszünetet követően a hadügyminiszter elrendelte a katonák leszerelését, az ország védtelen maradt, az utódállamok hadseregei sorra foglalták el a magyar településeket. Az ellenállásra megalakult a Székely Hadosztály, majd a Tanácsköztársaság megkezdte a vöröskatonák toborzását.
Az elsők közt jött létre a Csepeli Vörös Gyalogezred, mely először Nyíregyháza közelében vette fel a harcot a betörő románokkal szemben, majd a felvidéki hadjáratban számos város csehszlovákoktól történő visszafoglalásából kivette részét. A román hadsereg bevonulása Az Antant visszavonulásra szólította fel a magyar csapatokat, ígérve, hogy a románok elhagyják a Tiszántúl területét. Ezzel szemben csapataik bevonultak Budapestre, megszállták Csepelt is. Az útközben elfogott vöröskatonák közül többeket itt zártak fogolytáborba. Rekviráltak a lakosság körében, és jóvátétel címén kifosztották a WM gyárat. Gépekkel és nyersanyagokkal több száz vagont raktak tele és szállítottak el a községből. Menekültek, vagonlakók Az utódállamok által elfoglalt területekről mintegy félmillió magyar menekülésre kényszerült, sokan veszteglő marhavagonokban húzták meg magukat. Weiss Manfréd báró étellel támogatta a vagonlakókat. A menekültek közül voltak, akik Csepelen találtak új otthonra, és a település életének meghatározó személyeivé váltak.
Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről. Emellett megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen és Szolnokon is. Nyitókép: Mohai Balázs
Trianon, 1920. június 4. | Töltődik, kérjük várjon Rendezés: Hozzászólások oldalanként: Topik gazda aktív fórumozók legfrissebb topikok Összes topik 02:20 01:49 01:46 01:17 01:08 23:59 23:56 23:28 23:20 23:15 23:04 22:48 22:46 22:40 22:21 22:20 22:14 21:15 21:14 20:56 20:39 20:37 20:24 19:39 19:37 18:30 18:10 17:25 17:20 17:11 17:08 16:41 15:56 15:55 15:50 15:29 15:25 friss hírek További hírek 23:45 22:09 21:57 21:49 21:31 21:26 21:21 21:12 20:44 20:40 20:36 20:04 19:54 19:47 19:45
2020. június 04. | 19:33 "Trianonra nem elég emlékezni, de küzdeni is kell ellene! 1920. június 4-én Trianon nem megtörtént, hanem elkezdődött. Elkezdődött, és mind a mai napig tart" - mondta Jakab Péter, a Jobbik elnöke a trianoni békediktátum 100. évfordulóján tartott beszédében. A politikus szerint most nem az országunkat csonkítják, hanem sokkal inkább a lelkünket: "Mintha az a bizonyos kétharmad elvette volna nagyon sok honfitársunk hitének a kétharmadát. " Jakab úgy látja, hogy sok magyar ember ma nem hisz a változásban, nem hisz önmagában. Helyette azt hiszik, hogy majd jön valaki és megoldja az ő problémáját. "És igen, Trianon most is tart. A mi Trianonunk az a több százezer magyar, aki elhagyta ezt a hazát. A mi Trianonunk az a félmillió honfitársunk, aki elveszítette az állását. A mi Trianonunk a 107 ezres minimálbér, az 54 ezres közmunka, a 28 ezres minimálnyugdíj. A mi Trianonunk az az évente 38 ezer ember, aki meghal a kórházakban, mert nem jut hozzá a megfelelő orvosi ellátáshoz!