A Nyíregyházi Atlétikai Centrumban rendezték a fedett pályás felnőtt magyar bajnokságot, amelyet a GYAC atlétái négy döntős helyezés mellett, egyéni csúcsokkal és idei legjobb eredményekkel zártak. Eredmények: 4. Losonczi Blanka - súlylökés - 13, 46 m SB Júlia - hármasugrás - 11, 87 m PB 6. Tóth Virág - hármasugrás - 11, 74 m SB 7. Kovács Luca - súlylökés - 11, 40 m PB czonádi Bora - távolugrás - 534 cm 9. Horváth Koppány - magasugrás - 2. 00 m László - 400 m - 50, 49 László - 200 m - 22, 63 Milán - 200 m - 23, 12 Előfutam: Varga Milán - 60 m - 7, 28 A versenyzőket Farkas Roland, Pogány Mihály, Nyíri László, és Kiss Dániel készítette fel. Szombathely adott otthont az U16-os korosztály és a felnőttek téli dobó magyar bajnokságának, Szekszárdonon pedig Mezei Futó Magyar Liga 4. fordulójá rendezték. Dobó OB eredmények: 4. Dalmai Márton - felnőtt gerelyhajítás - 48, 50 m 4. Losonczi Blanka - felnőtt diszkoszvetés - 40, 91 m 4. Nesztor-Martsa Emma - U16 kalapácsvetés - 36, 07 m 6. Szilágyi Petra - felnőtt gerelyhajítás - 36, 93 m 7.
– mondta Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke a díjazottak megválasztásáról: [emphasized big="2021-ben 11 kategóriában adták át az elismeréseket. " expiration-date=" "] Az év női atlétája Krizsán Xénia, az MTK többpróbázója, aki a Fedettpályás Európa-bajnokságon Torunban egyéni csúccsal bronzérmet szerzett ötpróbában. Aranyérmes lett a többpróbázók egyik legnevesebb szabadtéri versenyén Götzisben, ahol felállította a versenyszám új országos csúcsát, továbbá a hét versenyszámból négyben egyéni csúcsot ért el. A világ toplista 6., az európai toplista 3. helyén áll. Edzője Szabó Dezső. Az év férfi atlétája Szűcs Valdó. A tokiói olimpián elődöntős 110 méteres gátfutó (13. helyezett), alig nyolc századmásodperccel maradt le a 8. helyről és ezzel a döntőről. A 2021-es magyar bajnok gátfutó, a világ toplista 42. és az európai toplista 16. helyét foglalja el. Szűcs Valdó 2021 végéig a Zalaszám ZAC versenyzője volt, edzője Kámán Ferenc és a brit James Hillier. Az év paraatlétája Ekler Luca, aki a tokiói paralimpián világcsúccsal aranyérmet szerzett távolugrásban.
Versenyeket még ritkábban rendeztek, évente csupán egy-egy viadalra, később, a '30-as évektől két-három megmérettetésre került sor, amerikai, svéd, német, dán, olasz sporttársaikkal szemben, akik tudatosan készültek a világversenyekre, a magyar öttusázók szinte "szűzen" utaztak az olimpiákra. Nem csoda, hogy a sportág első magyar olimpikonja, Filótás Tivadar alaposan leszerepelt az 1928-as amszterdami játékokon, 37 induló közül a 23. lett, soha többet nem is indult öttusaversenyen ezután – négy évvel később, a tengerentúlon megrendezésre kerülő olimpián azonban már három fővel képviseltette magát a hazai pentatlonsport, akik a hosszú és nehézkes hajóút ellenére lelkesen vetették magukat a küzdelembe. Összetört bokával ért célba a csapat reménysége A háromfős csapat legfőbb reménysége az 1898-ban, Stromfeld néven született Somfay Elemér volt, aki kamaszként megjárta az első világháború poklát, és a harcmezőn súlyos sérülést szenvedett, egy közelharc során szuronnyal döfték át a tüdejét – csak felépülését követően, 22 évesen kezdett sportolni, a késői kezdés ellenére mégis hamar a magyar atlétikasport meghatározó egyénisége lett.
Az atléták ruhái kevés védelmet nyújtanak a farkasordító hideg ellen. A hétvégét lépett rajthoz Remi Lindholm, a finnek sífutója a pekingi téli olimpián. Lindholm nem zárta túl jól a versenyt, 28. helyen ért be az 50 kilométeres sífutás után. Ez viszont azt jelentette, hogy az atléta több mint egy órát töltött az iszonyú hidegben, miközben a ruhája nem sok védelmet nyújtott az elemek ellen. A finn versenyző éppen ezért arra panaszkodott, hogy szinte lefagyott a pénisze, mire célba ért. A finnek sífutója a célban aztán egyszerre egy melegítőt kért az olimpiai játékok rendezőitől, mikor célba ért, majd a lágyékára tette azt. Ekkor jött a következő probléma, Lindholm ugyanis azt mondja, amikor nekiállt kiengedni a teljesen átfagyott testrésze, hatalmas fájdalmakat élt át, írja a Metro. A sífutók ruháját úgy tervezik, hogy minél könyebben mozoghassanak benne a versenyzők. Ez viszont azt is jelenti, hogy a versenyruhák többnyire elég vékonyak, a hideg ellen szinte semmit sem érnek. A sífutóknak a többi versenytársuk mellett így még az elemeket is le kell győznie, hogy célba érjen.