2500 Piacon vettem, Vénusz fürtöt. Remélem, nektek van igazatok, és az én oltványaimon már magnélküli fürtök lesznek. Abba a lugasba rezisztens erős növekedésűeket szántam. Néró, Kurucvér, Millenium, Moldova, Teréz, Palatina (ha az van nekem), Pölöskei, Eszter. Meg van még olyan, aminek nem tudom a nevét, de elterjed az ismeretségi körünkben. Olyan, mint a Vénusz, erős növekedésű, vastag nagy levéllel, labruska ízű, sose kell permetezni, csak éppen maggal. Meg a permetezendő magvatlanokat: Kismis moldavszkíj, Belgrádi, Jupiter, Crimson. Persze ez mind nem szó szerint abba az egy tőkébe megy. Viszont már 3-4 éve döntögetem a föld alá a rengeteg vesszőt, amit hozott. Már lassan 30m-re eljutottam. A kertbe pedig Hamburgi, Irsai, Pannónia, Szuvenir meg még néhány, aminek nem tudom a nevét. Jövőre esetleg Red Globe, Kékfrankos, Ezerjó, Saszla, Kadarka. Ha lesz még helyem. Előzmény: VERSZERKER (2499) 2018. 15 2499 Milyen fajtákkal oltanád tele? Kíváncsi lennék, ha nem titok,? és hány fajtával?
A kézben oltás ideje a nyugalmi időszak végéig tart és előzőleg fel kell rá készülni. Kis mennyiségben előállítása költséges és nehéz. Akkor viszont mit tehet az, aki meglévő tőkéit szeretné átoltani más fajtára, vagy a kertben lévő vadszőlő tőkéjét szeretné átoltani? Erre a legalkalmasabb módszer a helyben oltás. A helyben oltás a nagyüzemből teljesen kiszorult, csak a kiskerttulajdonosok alkalmazzák. Ezt a módszert használják még új fajták gyors felszaporítására vagy a bekeveredett fajták átoltására. A helyben oltások készítése és gondozása munkaigényes. Szakmai hozzáértés mellett nagy figyelmet, illetve nagy szakmai, technológiai fegyelmet igényel. A rossz eredési arány mindig a szakmai felkészültség és a technológiai fegyelem hiányosságaira utal. A helyben oltás az alany és az oltóvessző állapotától függően lehet: • fásoltás (az alany és az oltócsap is fás); • zöldoltás (az alany és az oltócsap is hajtás); • zöldre fásoltás (az alany még hajtás állapotú, az oltócsap pedig vessző); • fásra zöldoltás (az alany fás állapotú a nemes pedig hajtás).
Augusztus végétől decemberig szüret Az első szüretek, természetesen az időjárási viszonyoktól függően, augusztus végén kezdődnek, amikor a korai érésű fajták termése eléri az adott bornak megfelelő cukor-sav arányt. Egyes termőterületeken és fajták esetében sokszor akár decemberig is elhúzódhat a szüret. A szüret megkezdésének idejét sok helyen a hatóságok vagy a földesúr határozta meg. Tilos volt a szüret előtt személyes fogyasztáson kívül szőlőt szedni, mivel ez csökkentette volna az adóként beszedett dézsmabor mennyiségét. A szüret első napja egyes területeken neves dátumokhoz kapcsolódik, Eger környékén szeptember 29. - Szent Mihály napja, Miskolc környékén október 18. - Lukács napja, a Dunántúlon október 15. - Szent Teréz napján. A Tokaj – hegyalján október 28. - Simon Júda, a szőlők védőszentjének napja jelentette a szüret kezdetét. Szüret idején bez ártak az iskolák, szünetelt a bíráskodás és a katonák is szabadságot kaptak. A szüret régen is és napjainkban is a hajnali órákban kezdődött, hiszen a fürtök a leszedést követően azonnal erjedni kezdenek.
A munka az erdőfelújításhoz ért a Sóstói-erdőben a tornapálya mellett és a nyugati tömbben egyaránt. Legfőbb célunk, hogy – a természetvédelmi értékek megőrzése mellett – a minket követő generációk is élvezhessék az erdő nyújtotta javakat a város ölelésében. Ennek érdekében csak a homoki tölgyesekre jellemző őshonos fa- és cserjefajok egyedeit ültetjük a területre. Ezt megelőzően talaj-előkészítést végzünk, amely az elültetetett csemeték megmaradását segíti, valamint lehetővé teszi az ápolást. Ennek első lépése a tuskók eltávolítása. A beavatkozás első pillantásra igen drasztikusnak tűnik, azonban ennek több okból is haszna van. A legfontosabb, hogy így az özönnövények tuskói és az avarban felgyülemlett magvai egyaránt eltűnnek a területről. A megmaradt tuskókról erőteljesen sarjadnának, a magvakból gyorsan csíráznának kései meggyek, bálványfák, melyeket csak intenzív növényvédő szeres kezelések sorozatával lehetne korlátozni. Másrészt így lehetőség nyílik a talaj felső rétegének művelésére.
A vágás után a vágási felületet késsel faragjuk simára. A tőke tőketörzsét a vágás alatt 6-8 cm-el kössük meg, hogy a hasításkor ne hasadjon tovább. A gyökértörzset hasítsuk meg késsel, majd az oltócsap behelyezéséig feszítsük szét ékkel vagy csavarhúzóval. Az oltócsap lehet egy- vagy kétrügyes, attól függően, hogy milyen mélyre kerül. A felső rügy a talaj szintjén legyen. Az oltócsap rügyfeletti részén hagyjunk 3-4 cm-es csonkot, a rügy alatt pedig, attól 5-10 mm-re vágjuk a metszlapot ék alakban. Két vágást csináljunk a hasi és a háti oldalon. Ezután a csapot tegyük a hasítékba. Vékony törzsbe egy, vastagba akár 2-3 oltócsapot is helyezhetünk. (Folytatjuk) Varga István benei szőlész-borász, a "Pro agricultura Carpathica" Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója A szőlő átoltása Szőlő átoltása, módszerek
Helyben oltás a nagyüzemből teljesen kiszorult, csak a kiskerttulajdonosok alkalmazzák. Ezt a módszert használják még új fajták gyors felszaporítására vagy a bekeveredett fajták átoltására. A helyben oltások készítése és gondozása munkaigényes. Szakmai hozzáértés mellett nagy figyelmet, illetve nagy szakmai, technológiai fegyelmet igényel. A rossz eredési arány mindig a szakmai felkészültség és a technológiai fegyelem hiányosságaira utal. A helyben oltás az alany és az oltóvessző állapotától függően lehet: • fásoltás (az alany és az oltócsap is fás); • zöldoltás (az alany és az oltócsap is hajtás); • zöldre fásoltás (az alany még hajtás állapotú, az oltócsap pedig vessző); • fásra zöldoltás (az alany fás állapotú a nemes pedig hajtás). Most vegyük sorra ezeket a módszereket, hogy mindenki kiválaszthassa a neki legmegfelelőbbet. Fásoltás kivitelezése. A fásoltás három módja közül választhatjuk (1) a tőkenyakba egyszerű hasítékoltással, (2) a tőkenyakba és tőketörzsbe szemlapozással és "T" szemzéssel, (3) vesszőbe magasan, úgynevezett "lebegőoltással" vagy "levegőoltással" való oltást.
Felhasználás előtt letörölgetjük, sózzuk, majoránnával megszórjuk. A zöldségeket megtisztítjuk és megmossuk. A sütőt 160 fokra (gázsütő 1. fokozat) előmelegítjük. Az egyik hagymát szeletekre vágjuk, beletesszük egy tepsibe, ráhelyezzük a combokat. Mellé tesszük a fokhagymákat, a babérlevelet, megszórjuk a borssal, és rátesszük a libazsírt. Aláöntünk 1 dl mustot, egy pici vizet, és a sütőben nagyon lassan, puhulásig sütjük (kb. 2 óra). Néha meglocsolgatjuk, és mikor már majdnem puha, mellé helyezzük a megtisztított burgonyákat egészben vagy felezve. Ha a hús és a burgonya egyaránt megpuhult, kivesszük a tepsit a sütőből, és a combokat átszedjük egy másik hőálló edénybe. A sütőt felkapcsoljuk 200 fokra (gázsütő 3. fokozat), a combokat visszatesszük a sütőbe, hogy a tetejük ropogósra piruljon. A másik hagymát vékony cikkekre vágjuk. Serpenyőben megpirítjuk kicsit a mézet, rátesszük a hagymát, és összepirítjuk. Az újhagymát nagyobb darabokra vágjuk, a szőlőt félbevágjuk, kimagozzuk. Az újhagymát és a szőlőszemeket rádobjuk a mézes hagymára, összeforgatjuk.