Ehhez a motorhoz 218 és 225 lóerő közötti teljesítményt adtak meg, a mérésre érkezett 3000GT papíron 220 lóerős. Jó állapotú, órájában csak 165 ezer kilométerrel, ráadásul gazdája éppen arra használja amire való: utazásra, kellemes autózásra. Tudjuk, hogy ezek a szívómotorok legfeljebb laboratóriumi körülmények között, ideális állapotban hozzák névleges teljesítményüket. Ha viszont már valami nem tökéletes, kicsit koszos a szűrő, kicsit kormos a kipufogórendszer, hiányoznak a lovak. Ennek tudatában kezdtünk a mérésbe. Rövid melegítés után a háromliteres V6-os nekifeszült a görgőknek, szép hangon, de csendesen szólt, majd a monitoron megjelentek a számok. Nézzétek meg az Erőmérő idei első epizódját, a végén ezúttal is elemezzük az eredményeket! Ha pedig érdekesnek találjátok ezt a sorozatot, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube csatornájára, mert sok érdekes mérés jön még! Korábbi epizódok: AC/DC a családi terepjáróban Mostanában menő a hibrid terepjáró, főleg ha tölthető. Talán a Mitsubishi is hozzájárult ahhoz, hogy divat legyen: ezt tudta a PHEV 2012-ben.
1990-ben jelent meg a Mitsubishi 3000GT - Japánban GTO névvel - a tokiói autószalonon, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a márkát kicsit feljebb pozicionálja egy olyan modellel, amely méltó ellenfele a piacon már jelenlévő Nissan 300 ZX-nek és a Toyota Supráknak. A Mitsubishinél tisztában voltak vele, hogy Japánban a nagy autók extra adói miatt otthon nem lesz óriási az eladott darabszám, ezért az első kiadások teljes felszereltséggel jelentek meg, amivel a 90-as évek elején látszólag a szupersportkocsik ligájába lépett a 3000 GT. Aktív aerodinamikai elemek, összkerékhajtás és kormányzás, dupla turbó, félaktív kipufogórendszer és a 300 lóerő közeli teljesítmény, mind különlegességnek számított. Az első tesztek kiemelték a nagyon jó, mindössze 5 másodperc körüli százas sprintet (1990-et írtunk! ), a magas felszereltséget, azonban az ár és az autó tömege mindig sok kritikát kapott. Kiemelték, hogy a 3000GT - bár versenypályán sem lenne lassú - de nehéz, alulkormányzott és fékei nem bírják a pályahasználatot.
A vele párhuzamosan piacra dobott Sigma műszaki alapjaira épült újdonságot olyan mérnöki csemegékkel zsúfolták tele, mint az aktív első és hátsó aerodinamikai elemek, a négykerékkormányzás, az elektronikus lengéscsillapítás-vezérlés és a pillangószelepes, állítható hangú kipufogó. A 2+2 üléses elrendezés sportos hangulatot és extra helyet biztosított. Az ülések ledöntésével 165-ről 554 literesre nőtt a csomagtartó Csak 3, 0 literes, V6-os benzinessel gyártották, Európába abból is csak a dupla turbós 24 szelepes, DOHC csúcsváltozat jutott el 286 lóerős teljesítménnyel, melyet négykerékhajtás segítségével juttatott az útra. Gondoltak a sebességkorlátozás nélküli német autópálya-szakaszokra is, ezért az európai példányokon növelték a motor, a turbó, a váltó és a fékek hűtésének hatásfokát. Ezenkívül a helyzetjelzőket fényszórómosóra cserélték, és a lökhárítóba építették a kiegészítő világítást. Bár 1710 kg-os tömegével nehéznek számított, 5, 7 másodperc alatt gyorsult 0-ról 100 km/órára és meg sem állt a 250 km/órás végsebességig.
Ezzel véget ért egy lelkes és elhivatott időszak a japán márkák történetében, akik először meghódították, majd felülmúlták a világot, hogy végül letegyék a fegyvert, és új kihívásokat keressenek… Mitsubishi 3000 GT sztárszerepekben Az 1993-ban bemutatott, hatrészes Privát kopó volt az egyik első, már a rendszerváltás után forgatott magyar sorozat. Az első részben Kern András (Simon) egy fogadás miatt rendezett közúti autóverseny halálos áldozatának ügyében nyomoz. Az epizód nagy jelenete a Honda Legenddel párbajozó Mitsubishi 3000 GT felborítása volt. Az amerikai piacos, VR-4-es kivitel dublőrt használt, így túlélte a forgatást. Jackie Chan 1995-ös Mennydörgés című filmjében is szerepet kapott egy japán piacos kivitel, melyet a szorult helyzetbe kerülő autóversenyzőnek egyenesen a Mitsubishi küld ajándékba, ugyanis korábban a gyár szerelőtanfolyamán kiváló eredménnyel vizsgázott.
Talán a kritikák az első és egyetlen faceliftben nem csak a fényszórók változtak meg, hanem sok olyan elektronikus dolgot elhagytak, melyek csak a súlyt és talán a presztízst növelték, de az autó jóságához, esetleg stabilitásához semmit nem adtak hozzá. Így eltűntek például az aktív aerodinamikai elemek, a sebesség függvényében automatikusan kiemelkedő spoilerek, egyúttal megjelent a kínálatban az elsőkerékhajtásos, kézi váltós változat. A motorválaszték is bővült, a Mitsubishi meglévő palettájáról az amerikai piacra bekerült az SOHC V6-os és már turbó nélküli V6-24 szelepessel is kapható volt a típus. A mérésre érkezett modellfrissítés utáni 3000 GT is ezzel a szívó V6-ossal, első kerék hajtással és manuális váltóval jött ki a gyárból. Ez a motor ismert lehet a Sigmából, nagyon bevált, mai szemmel nézve nagy lökettérfogatú, keresztben elhelyezett hathengeres vémotor. Az első modellekhez képest ez a 3000GT felszereltségét tekintve bizony fapados, de könnyebb és olcsóbb volt mint a csúcskivitel, és egyes tesztek szerint így is nagyon jól hozta a GT (granturismo) jelleget a relatíve tágas 2+2 üléses utasterével, és szép hangú motorjával.